A válság

Mostanában szinte minden és mindenki erről szól. 2008 decemberében írtam a CashflowTársas hírlevélbe, hogy érdemes lesz nézegetni a tőzsdét, mert lesznek lehetőségek.
Azóta voltak az biztos. Karácsony táján már bizakodtam, az árfolyamok emelkedésében. De a „minden pénzemen részvényt veszek” hozzállástól mindenkit óva intettem.

A februári-márciusi extrém alacsony árfolyamok megleptek ugyan, de nem értek felkészületlenül. Ha 100-200%-os árfolyamnyereséget értél el azóta, elárulom nem vagy egyedül. Többet nem mondhatok.

Ez a múlt.

De mit hoz a jövő?

Sok elemző egyetért abban, hogy az infláció világátlaga az elkövetkezendő években 2 számjegyűre fog emelkedni.
A vagyonvédelem legfontosabb problémája az infláció eróziója elleni védekezés lesz.

Hogyan érj el vagyon növekedést, és miért lesz magas az infláció egyáltalán?

Kezdem a legelején: Miért lesz magas az infláció?
A kérdést gyökere a pénz keletkezése körül van. Sokan nem tudnak arra a kérdésre válaszolni, hogy miként keletkezik a pénz. Azon túl, hogy legyártják. De még ez sem igaz. Mert a pénz nagy részét sohasem gyártják le. Becslések szerint a pénz mintegy 95-97%-át számlapénz formájában tartják nyilván.

Nagyon lerövidítve a pénz a mai bankrendszerben 2 lépcsőben jön létre. Az USA-t nézve pl. ez az alábbiak szerint zajlik.

Első lépcső:
A jegybank szerepét betöltő FED államkötvényeket kap a kormánytól. A kötvényekért cserébe az állam pénzt kap. Ez pénz különböző úton-módon kiáramlik a gazdaságba.

Második lépcső:
A kereskedelmi bankok hitelnyújtás során új pénzt is létrehoznak, melynek fedezetéül pl. egy jelzáloggal terhelt ingatlan szolgál.


Mindkét lépcső alapja a hitelezés és a hitel. Nagyon sokan kritizálják – joggal – ezt a rendszert, de jelenleg ez van és nincsenek arra utaló jelek, hogy a közeljövőben ez megváltozna.

Miért okoz ez a rendszer automatikusan inflációt és/vagy válságokat?

A rendszer alapja a hitel, amit kamatokkal szokás visszafizetni. Ha most az egész világon csak 100 Forint lenne, és azt Te kölcsönkapnád tőlem egy évre 5%-ra, akkor 1 év múlva 105 Ft-ot kellene visszafizetned. Ez csak úgy lenne lehetséges, ha közben új pénz jönne valahogy létre, vagy csődbe mész és lefoglalom a javaidat.
Ezt a játékot játssza az egész világ. A különbség annyi, hogy államok százai, cégek milliói, emberek milliárdjai vesznek fel hitelt. A gyakorlatban amellett, hogy sok új pénz jön létre néhányan csődbe is mennek.

Azonban, ha túl sokan mennek csődbe a hitelterhek alatt, az már káros a gazdaságra, sőt akár a társadalom egyensúlyát veszélyezteti...

A gazdaság ciklikussága senkit sem lep meg. A mostani válságban azonban volt egy olyan új tényező, melyre ilyen mértékben nem számítottak a döntéshozók. S ez okozott igazán nagy pánikot, s emiatt szökhet a szokásosnál magasabbra a infláció mértéke is.

Folytatás hírlevélben...